Kiskunfélegyháza története

Itt születtem én ezen a tájon

Az alföldi szép nagy rónaságon,

Ez a város születésem helye,

Mintha dajkám dalával vón tele

Most is hallom e dalt, elhangzott bár:

,,Cserebogár,sárga cserebogár."

                            Petőfi Sándor: Szülőföldemen

                                         Félegyháza, 1848,Június

Félegyháza története igen sokszínű, kezdjük is az elején. Ezen a területen az V.századig, a szatmárok majd a hunok éltek. Az avarok a VI-VII.században telepedtek le. A honfoglalás korából kevés emlék van. István király törvénye alapján felépült az első magyar keresztény templom. A kunok 1239-ben jöttek Félegyháza területére. A török a mohácsi vész után elpusztította a területet. Újbóli betelepülés már 1729-ben megkezdődött. 1774-ben a város mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától. Ebben a városban tette meg első lépéseit Petőfi Sándor és Móra Ferenc. Petőfi nem biztos, hogy itt született, de ezt a várost tekinti születése helyének. Petrovics Istvánnak a mai Hattyúház helyén volt mészárszéke, és a kocsmát is üzemeltettek a család. Petőfi 5 éves korában itt kezdet iskolába járni a mai Constantinumba. A család 1830-ban elköltözött Félegyházáról. Móra Ferenc így nyilatkozott szülővárosáról: Más írónak is van születési helye, más író is szereti szülővárosát, de nekem Félegyháza több, mint más írónak születési helye, több mint emlék. Engem Félegyháza tett íróvá - amit le sem szeretnék tagadni -, a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta, és ezenkívül minden benne van Félegyházában, ami nekem kedves: A Daru utca, gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti apámat, az ő derűjét és az anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig: mindent jelent nekem... A kis Ferenc a Daru utcában született, itt ma a Móra emlékház található.

Városunk első középülete a Sarlós Boldogasszony templom volt. 1777-ben  épült meg első emeletes házunk a Görögház vagy a Kisvárosháza (volt Halászcsárda). Félegyháza álló híres szobor a Fájdalmas Krisztus, és Félegyháza védőszentjének (Nepomuki Szent János) szobra áll a Szent János téren. 1873-ban kezdték el építeni a Szent István templomunka neoreneszánsz stílusban. 1876-ra lett kész a Kalmár kápolna. 1911-ben készült el az új Városháza. 1928-ban épült fel a Fürdőszálló. 1936-ban készült el a Városállomás. Félegyházán sok embernek állítottak mellszobrot. Pl. Holló László, Petőfi, Kossuth, Darvas József.

A Petőfi szobor alkotója Köllő Miklós volt.

Röviden ennyi Kiskunfélegyháza története. Reméljük mindenkinek tetszett :)

Barbi, Niki, Szandi